05/09/2022
De jó lenne...
KÖTELEZŐVÉ TENNÉM..... minden iskolában. :)
Az első hét legyen élményhét.
Ugye, te, okos Fölnőtt, amikor egyik tevékenységedből átváltasz a másikba, szükséged van egy kis "átállásra". Ezek bizony amolyan rituális "átmenetek".
Megiszol egy kávét, mielőtt elindulna a napod, átöltözöl jógadresszbe, mielőtt testedre és lelkedre fordítanád minden figyelmed, vagy sminkelsz és bemelegítesz, mielőtt színpadra lépnél... a tavaszi nagytakarítással lerázzuk a tél minden komorságát, a böjttel méregtelenítjük a szervezetet az addigi állapotaiból, és nagy utazások előtt listát írunk és pakolgatunk...
Hiába, no, ilyen az ember.
Most képzeld el, mi lenne, ha minden osztály egy hétnyi élménymegbeszéléssel, csapatépítéssel, keretek közös felállításával, játékos projektekkel kezdené a tanévet. Kicsik és nagyok egyaránt. Előjönnének a változások, a megélt és újonnani kérdések, félelmek, bizonytalanságok, a meghaladott tulajdonságok és képességek...
Minden tanév erősebb és erősebb közösséget hozhatna létre.
Nem nagy dolog. A szigorú elszámoltatás rendszere soha nem kérdezi, mennyi időt töltött a gyerek az iskolában...
- saját élményeinek megélésével
- életfeladatainak megfogalmazásával
- társadalmi szerepeinek gyakorlásával
- társai megismerésével
- önmaga megismerésével
- a körülötte lévő világ impulzusainak feldolgozásával
- hivatásának fellelésével
- saját erőforrásainak feltérképezésével.
Legyen ez az első lépés.
Üljetek körbe a teremben, vagy menjetek az udvarra, a szomszédos parkba, a közeli erdőbe, és beszélgessetek, hallgassatok zenét, dőljetek hátra, aludjatok a suliban, egyetek, igyatok, nevessetek nagyokat, játsszatok, és meséljetek kérdéseitekről, kétségeitekről, félelmeitekről, álmaitokról, terveitekről.
Nem nagy ügy.
(fotó-pixabay:lifeofpix)
Vagy mégis?
